Valóban egészségesebb-e az elektromos-cigaretta, mint a hagyományos? Kutatás az Eszterházi Károly Főiskola és a Semmelweis Egyetem összefogásában
A főcímben lévő kérdésre keresi a választ az Eszterházy Károly Főiskola és a Semmelweis Egyetem közös kutatása az „Egészséges Élet - Innovációs környezet és szakmai hálózat fejlesztése az Eszterházy Károly Főiskola és a Semmelweis Egyetem együttműködésében" című, TÁMOP-4.2.6.-15/1/2015-0006 jelű pályázat keretében. A kutatás célja egyrészt, hogy a magyarországi elektromos cigaretta használók köréről statisztikailag megalapozott információk álljanak rendelkezésünkre, így hiteles epidemiológia vizsgálatot készüljön, másrészt a vizsgálat célja, mérni az elektromos cigaretta akut szájüregi hatásait, összehasonlítva a hagyományos cigaretta használatának szájüregi hatásaival.
Napjainkban – sajnálatos módon - a hagyományos dohányzás a megelőzhető halálokok között első helyen szerepel. Több áldozatot szed, mint az alkohol, a kábítószerek, a tűzesetek, a fertőzések és a bűnügyek együttvéve.
A WHO világot érintő becslése szerint (2004) 58.8 millió halálesetből 5,4 millió hozható összefüggésbe a dohányzással. Magyarországon megközelítő számadatok szerint a felnőtt férfiak 34-46 százaléka, a nők 18-28 százaléka dohányzik. Ezzel Európa országai között „középmezőnyben" foglaljuk el helyünket. A halálozási statisztikákban azonban sajnos élen járunk: hazánk a férfiak tüdőrákos halálozásának gyakorisága tekintetében világelső, a gégerák okozta halálozás gyakoriságát tekintve pedig első helyen áll Európa országai között. A szájüregi rákos halálozás az utóbbi négy évtizedben nem kevesebb, mint ötszörösére emelkedett.
A dohányzás leggyakrabban szív- és tüdőbetegségekhez vezet, valamint jelentős kockázati egyéb betegségek, köztük a rák (elsősorban a tüdőrák, a gége és a szájüregi valamint hasnyálmirigy-rák) kialakulásában. A cigarettában 5000 olyan adalékanyagot regisztráltak a hatóságok világszerte, amit cigarettagyártás során használhatnak (pl.: propilén-glikol, glicerin). A cigarettafüst több min 7000 vegyi anyagot tartalmaz: a legismertebbek a kátrány, a nikotin és a szén-monoxid (CO). A közegészségügyi hatóságok a dohányfüst 70 összetevőjét jelölték meg a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek lehetséges okozóiként. A dohányzás súlyos hatása van a fogakra, illetve az egész szájüregre. A nikotin és dohányfüst vegyületeinek jó része mérgező és felszívódik a szájüreg nyálkahártyáján keresztül. Ennek következményeként a dohányzás csökkenti a szájüreg lokális védekező rendszerének működési hatékonyságát, így a száj hajlamosabbá válik megbetegedésekre, jelentősen romlik nyálkahártya keringése ezáltal károsítja a sejtek normál működését és felgyorsítja a fogkőképződést, emellett elszínezheti a fogakat. Ezek által elsősorban nem a fogak szuvasodását okozza, hanem a fogágyat teszi tönkre, a fogak körül csontpusztulást okoz, végső soron a fogak kilazulásához és elvesztéséhez vezethet (és vezet is).
Egyre többen használnak világszerte – így hazánkban is - a hagyományos cigaretta mellett már e-cigarettát is, ezzel akár csökkentve az elszívott hagyományos cigaretták számát. Az elektromos cigaretta a gyártók szerint a hagyományos dohányzással szemben egészségesebb és a környezetre veszélytelen alternatívát kínáló eszköz. Utántöltője az e-liquid egy propilén-glikol és/vagy növényi glicerin alapú folyadék, mely eltérő mennyiségű nikotint, vizet és aromákat tartalmaz. Használata közben a nikotinon kívül nem visz be a szervezetbe egyéb, a cigarettafüstben megtalálható, jellemzően a dohány és a papír égése során keletkező, ismerten mérgező vagy rákkeltő anyagokat. Mivel azonban a találmány még "fiatal", megítélése egyelőre ellentmondásos, a hozzá kapcsolódó kutatások pedig hiányosak.
Mind az elektromos cigarettát használók, mind a hagyományos cigarettázók számára különösen fontos a helyes szájápolás és megfelelő szájhigiéne fenntartása. A leggyakoribb népbetegségek: a fogszuvasodás és az íny- illetve fogágygyulladás kialakulásában nagymértékben szerepet játszik a helytelen szájápolás. A napi kétszeri fogmosáson, szájvíz és fogselyem használatán kívül a legfontosabb a félévenkénti fogorvosi vizsgálat. A fogorvos amellett, hogy segít megtanítani a helyes szájápolást, időben észreveszi a kezdeti elváltozásokat- így dohányosok esetében akár a rákmegelőző illetve korai rákos elváltozásokat.